Az aktív szén a különböző alapanyagokból és gyártási módokból adódóan eltérő fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, emiatt eltérő adszorpciós képessége is. Általában, ha az adszorbens kis molekulatömegű, akkor a kókuszdióhéj mikropórusos aktív szén alkalmasabb, a szénrendszer aktív széne pedig alkalmasabb a kis molekulatömegűtől a nagy molekulájúig terjedő adszorbens anyagok oldására.
Minél nagyobb az aktív szén fajlagos felülete, annál erősebb a színtelenítő képessége. A kémiai adszorpció szempontjából azonban nem túl pontos, hogy az aktív szenet csak az aktívszén gyártók által biztosított általános teljesítmény alapján választjuk ki, mint például a metilénkék adszorpciós kapacitása, a jódérték, a fenolérték adszorpciós kapacitása és a fajlagos felület. A szirupban található szerves szennyeződések funkciós csoportjai elsősorban hidroxil- (fenol típusú) és karboxilcsoportok, amelyek könnyen növelik az aktív szén felületének polaritását. Az aktív szén felülete lehet pozitív vagy negatív töltésű, ezáltal kémiailag egyesül a szirupban lévő szerves szennyeződésekkel. Ebben az esetben a megfelelő aktív szenet az adott szirup színtelenítési tesztjével kell kiválasztani.
